Nanotechnológiás fertőtlenítés
Mi a nanotechnológia?
A “nano” görög eredetű szó, jelentése törpe. 1 nanométer = 10-9 méter, azaz a nanométer a méter egymilliárdod része. A nanotechnológia olyan eljárásokkal dolgozik, melyeknek segítségével ilyen apró objektumokat lehet előállítani. A nanotechnológia legfontosabb vívmánya, hogy általa képesek vagyunk az anyagot lényegében atomonként, molekulánként összerakni, s ilyen módon különleges tulajdonságú anyagokat tudunk előállítani.
Nanotechnológiás fertőtlenítés a leghatékonyabb fertőtlenítő technológia, nanoezüst tartalmú és kiváló alapanyagokkal. A fertőtlenített helyiség szinte azonnal használható. Érintésmentes folyamatokkal, mikroporlasztást alkalmazva.
A nanotechnológia vívmánya magyar kutatók parányi ezüstrészecskékből álló fertőtlenítőszert fejlesztettek ki. Az új szer segíthet a kórházi fertőzések egyre égetőbb problémájának leküzdésében is.
A NANOSEPT termékcsalád a modern fertőtlenítőszerek új generációja, amelyet nanotechnológiával állítanak elő. A NANOSEPT egy komplex rendszer:
- Az aktív oxigén és az ezüst kolloid erejével
- Gyors és hatékony fertőtlenítés
- Az emberi egészségre ártalmatlan
- Elnyújtott fertőtlenített állapotot biztosít
- Sokoldalú felhasználás
Hogyan hat a Nanosept?
Röviden összefoglalva a baktérium és a néhány nanométer nagyságú ezüst részecske találkozása során egy oxidációs-redukciós reakció játszódik le. A baktérium sejtfalát alkotó vegyületek reakcióba lépnek az ezüst részecskékkel, pontosabban oxidálják azt, ennek következtében a részecske felületéről ezüst ionok válnak le. Miközben a sejtfalat alkotó vegyületek oxidálják az ezüstöt, a folyamat során ezek a vegyületek maguk is átalakulnak, vagyis redukálódnak. Mivel a sejtfal építőelemei átalakulnak a kémiai reakció során, ezért sérül a baktérium védelmét jelentő sejtfal, így könnyen bejuthatnak a baktérium belsejébe az ezüst ionok. Az ezüst ionjai olyan, a baktérium számára létfontosságú enzimekhez kötődnek, amelyek a mikroorganizmus anyagcsere folyamatait katalizálják. Mivel a kórokozó megfelelő enzimjei kémiai átalakulást szenvednek, ezért nem látják el a funkciójukat. A baktériumok elpusztulása tehát az ezüst ionok és a baktérium enzimjei között lejátszódó kémiai reakciók következménye.
A Nanosepttel kezelt felület még hosszú időn keresztül is antibakteriális marad, a mikrobiológiai tesztek bebizonyították, hogy hatékony vírusokkal, baktériumokkal és gombákkal szemben.
Gyógyító ezüstrészecskék
Az ezüst jótékony, egészségmegőrző hatása évezredek óta ismert. Az ókori rómaiak nem véletlenül tárolták ezüstedényekben italaiakat, s az amerikai telepesek is pontosan tudták, hogy a tej lassabban savanyodik meg, ha ezüst pénzérméket tesznek a kancsóba. Az ezüst ugyanis pusztítja a baktériumokat.
Miért? Azért, mert ha a baktérium az ezüst felszínével találkozik, olyan kémiai reakciók indulnak be, melyben roncsolódik a baktériumot védő sejtfal, és az ezüst felszínéről kilépő ezüstionok képesek bejutni a baktérium belsejébe. Az ionok a baktérium számára létfontosságú, az anyagcserét vezérlő enzimekhez kötődnek, amelyek így már nem képesek ellátni a feladatukat és a baktérium elpusztul.
Minél nagyobb felületen érintkezik az ezüst a kórokozókkal, annál erőteljesebben érvényesül a baktériumölő hatás. Másfelől, minél kisebb átmérőjű egy test, annál nagyobb a felülete a térfogatához képest. Ezért a magyar kutatók az ezüstöt kicsiny, 5-10 nanométer átmérőjű részecskékre darabolták (lásd a jobb oldali képen), amelyek így összességében igen nagy felületen képesek érintkezni baktériumokkal, s hatékonyak pusztítják azokat. A nanorészecskék előállításához egy speciális kolloidkémiai módszert használtak a fejlesztők.